|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 246 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-246 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Simó Erzsébet 0. július 27.És mégis autonómiaMikor szívbajt kapnak a román pártok képviselői egy-egy hangsúlyosabb romániai magyar követeléskor — ami általában Tőkés László nevéhez fűződik —, két dolog derül ki: a magyar politikai közképviseletek önmagukba fordulva, maguk elé beszélve politizálnak, hangjuk csak legritkább esetekben jut el Bukarestig. Másrészt: a román közélet máig Trianon-komplexussal küszködik, nem tudja feldolgozni országa nagyra kerekedését, s minden magyar autonómiakövetelésre hisztériába torkollóan reagál. Mert amit Tőkés László tusványosi bejelentését követően a bukaresti tévék, rádiók, újságok és a bennük mutatkozó politikusok elműveltek, az túllép minden racionális határon. A megszólalókon látszik, közel állnak a szívszélhűdéshez, s nem győzik túllicitálni egymást, mit kell tenni a pastorul Tekessel és híveivel, akik nem átallják kijelenteni: a székelyföldi magyar közösségnek az utcára vonulva kellene követelnie a területi autonómiát. Amiben — ha utánagondolunk — semmi eretnekség nincs, minden közösségnek megadatott a gyülekezési, szabad véleménynyilvánítási jog, ez sem alkotmányba, sem törvénybe nem ütközik, sem a fennálló államrend elleni összeesküvés ismérvét nem meríti ki. Annyit jelent csupán, hogy sok ezer, esetleg több tíz-, százezer ember kiáll egy tágasabb főtérre vagy mezőre, és azt mondja: több jogot, több szabadságot, valós önrendelkezést akarunk, mert csak úgy maradhatunk meg. Tőkés László nem fegyverbe szólította a magyarságot, még csak civil engedetlenségre sem bátorított senkit, csak felvetette, eredményt akkor érhet el egy kisebbség, autonómiával csak akkor rendelkezhet egy milliónál nagyobb nemzetrész, ha képes céljait pontosan megfogalmazni, s önmagát, követeléseit láthatóvá, tapinthatóvá tenni. De pont erre nem képes Székelyföld magyar lakossága. Az elmúlt húsz esztendő alatt csak halvány próbálkozásokat tett az autonómia elnyeréséért, főképp a kilencvenes években, mikor még a diktatúra emléke eleven volt. De igazi tömegmegmozdulást sem a néha-néha ellenzékben lévő RMDSZ, sem az MPP, sem a Székely Nemzeti Tanács nem tudott szervezni. Az a bizonyos népszavazás is csak félsiker, féleredmény volt. Minden bizonnyal a meglehetősen nagy megélhetési gondokkal küszködő erdélyi magyarság zöme úgy gondolja, a lassú és kis lépések politikája egyfajta önrendelkezést is hoz majd a közösségnek, s jobb beérni annyival. Különben erre biztatja a magyar közösséget az RMDSZ is, elég számára a decentralizáció ígérete, az önkormányzatok talmi megerősödése, a kormányzásból fakadó inkább kisebb, mint nagyobb előny. Tőkés azt mondta el, amit tennünk kellene, kiállni százezer szám, akárcsak Katalóniában, és valós személyi, kulturális és területi autonómiát követelni. Egyszer, tízszer, ezerszer. Más út a megmaradásra nincs. Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 1990. január 5.Ardeleanu Gavril ezredes, Kovászna Megyei Rendőrség parancsnoka elmondta: 1989. dec. 22-én határozott parancsot kaptak, hogy fegyvert semmiféle körülmények között ne használjanak. Sepsiszentgyörgyön az emberek behatoltak a milícia épületébe, politikai foglyokat kerestek. Baróton és Kézdivásárhelyen a feldühödött tömeg a milícia irattárát elégette. Kézdivásárhelyen megöltek egy milicistát. Néhány milicistát a lakosság nem akar látni, nyilván nagyon durvák voltak, őket áthelyezik máshová. A megyei milícia pár napja a rendőrség nevet viseli. A rendőrség politikamentes testületet jelent, fejtette ki az ezredes. /Simó Erzsébet: A milíciától a rendőrségig. Beszélgetés Ardeleanu Gavril ezredessel, a Megyei Rendőrség parancsnokával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./1990. február 18.Febr. 18-án Sepsiszentgyörgyön találkoztak a csángómagyarok. Kallós Zoltán és Erőss Péter után Duma Ioanel is elmondta elképzeléseit, többen hozzászóltak, így Nagy Emma, Csicsó Péter, Bernárd Antal, Farkas János és Nistor Tinca is. Megállapodtak abban, hogy a csángók a Sepsiszentgyörgyön székelő RMDSZ védnöksége alatt kívánják folytatni tevékenységüket. Harcolni kell a magyar nyelvű oktatás újraindításáért. Kétnyelvű újságot szeretnének indítani. A mostani találkozóra Pusztinából, Klézséről, Diószínből is érkeztek csángók. /Simó Erzsébet: A moldvai magyarok sepsiszentgyörgyi találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./ A találkozóra több mint 200 csángó jött el, jelen volt Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei vezetője és Erőss Péter, a Szórvány Bizottság elnöke is. Többen hangsúlyozták az anyanyelv szabad használatának jogát, az anyanyelvi oktatás visszaállításának szükségességét. /Mátyás Árpád: "Mű nem csak csángók, többek vagyunk: magyarok." Moldvai csángó magyarok tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ A kisebbségellenes erők a Sepsiszentgyörgyre érkező csángók egy csoportját eltérítették, a stadionban hívták őket, ahol Duma Ion hamis jelszavakkal akart hatni: "Se román csángó, se magyar csángó ne, hanem csángók legyünk!" "Román iskolába tanuljunk, de ne legyen románosítás!" Azonban a stadionban gyülekezők is észrevették, itt valami nincs rendben, ezért a többiek után mentek, Erőss Péter csoportjához csatlakoztak. Itt az igazságot keresők hangja dominált. Több felszólaló hitet tett hovatartozása mellett: "...csángó-magyarok vagyunk. Õsi nyelvünk a magyar." - mondta az egyik. "Hozzunk létre egy társulatot az RMDSZ mellett" /Csicsó A., Lujzikalagor/. - "Aki úgy érzi, hogy a helye mellettünk van, csatlakozzék." - szólított fel Erőss Péter. "A központ ne Bákóban, hanem Sepsiszentgyörgyön legyen. Itt van több elszármazott értelmiségi" - javasolta Farkas József Klézséről. Elhatározták, hogy márc. 11-én újra találkoznak. /Szabó M. Barna: A csángókról szórul-szóra. = Hídfő (Székelyudvarhely), márc. 12. - 4. sz./ A román tévében egy fiatalember románul és magyarul is megszólalva kérte, hogy a csángók jöjjenek el Sepsiszentgyörgyre. Több településről érkeztek a megbeszélésre. Sylvester Lajos írta, hogy az RMDSZ szórványügyi bizottsága felkarolta a találkozót. Többn kérték nyelvtanfolyamok szervezését. A pusztinai Erős Ferenc mondta: "Amíg eljő a magyar nyelv, legyen tévéiskola." /Sylvester Lajos: Csángó magyarok Háromszéken. = A Hét (Bukarest), márc. 1./1990. március 11.Márc. 11-én megtartották Sepsiszentgyörgyön a moldvai csángók második találkozóját. Megjelent Kallós Zoltán is, aki személyes jelenlétével akarja nyomatékosítani a csángók ügyének fontosságát. Az országos szervezet központja Sepsiszentgyörgyön lesz, a bejegyzés még nem történt meg. Balázs István javasolta a moldvai és erdélyi magyar falvak közötti testvérkapcsolatok megteremtését, továbbá internátushálózat létrehozását az erdélyi magyar iskolákban a csángó gyermekek továbbtanulása érdekében. Többen sürgették a csángóknak szóló lap megindítását. /Simó Erzsébet: Szervezkednek a csángó-magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ A legnehezebb a magyar nyelvű misék elérése. Elhatározták: bizottságot alakítanak, hogy ebben az ügyben levelet írjanak a pápának, a levelet Tőkés László vihetné a pápának. A magyar iskolák kérdése sem egyszerű. Először néhány gyermeket el Erdélybe hozni, hogy itt tanuljanak. Csíkszeredába kellene hozni gyermekeket. Székelyudvarhelyre is jöhetnek, ajánlotta fel az ott lakó, a gyűlésen elhangzottakat jegyzetelő Fülöp Sámuel. Szükség van kétnyelvű csángó újságra is. /Szabó Barna: Csángókról szóról ? tettre. = Hídfő (Székelyudvarhely), ápr. 4./1990. március 21.A Vatra Romaneasca Sepsiszentgyörgyön is tartott tanácskozást. A szervezet Kolozsváron tartott országos tanácsának határozatát nem olvasták fel, amíg a teremben voltak a magyar sajtó tudósítói. A Vatra Romaneasca képviselői erőszakos cselekményekbe torkolló uszításba kezdtek. Ennek eredménye, hogy Kovásznán meggyalázták Kőrösi Csoma Sándor szobrát és betörtént Fábián Ernő tanár ablakát. /Simó Erzsébet: A megyei Vatra Unióról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./1990. április 19.Mihály volt román király a húsvéti ünnepekre szeretett volna hazalátogatni, de a román kormány ezt nem engedélyezte. A volt uralkodó interjút adott a Magyar Televízió Panoráma műsorának. Nem igaz az, amit Iliescu elnök állít, hogy népszavazás eredményeként távolították el a trónról, jelentette ki, hanem az akkor uralmon levők döntötték ezt el. A riporter Bukarestben terjesztett kiáltványból /a Vatra Romaneasca kiáltványáról van szó/ olvasott fel. Ebben szerepel: "Sajnos a szent román földet még ázsiai hunok és cigányok piszkos lábai tapossák. Összefogva erőinket, űzzük ki őket az országból! Ki veletek országunkból, hunok, akik sohasem voltatok őshonosok a földön! Tiszta és nagy Romániát óhajtunk. Most vagy soha! Ne féljetek harcolni és pogány vérüket ontani! Ceausescu nem élt eleget, hogy megsemmisítse őket, de népünknek nincs joga letenni a fegyvert. Nincs szükségünk egy Svájcra! Nincs szükségünk Európára! Csak a román nyelvnek kell uralkodnia!" A volt király szerint ez kőkorszakbeli emberek gondolkodásmódja. A Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet. Végül románul szólt a román állampolgárokhoz, kifejtve, hogy békében kell élni összes szomszédainkkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A Vatra Romaneasca felhívását a bukaresti Adevarul közölte, ennek alapján vette át a Háromszék is. A vérlázító szöveg közzétételétől tartózkodtak, írta Simó Erzsébet, de az Adevarul után bemutatják ezt a fasiszta szöveget. /Ebből idézett a Panoráma műsorában is a riporter/. Ez előzőleg idézett rész még kiegészíthető a következővel: "bízunk a román népben, amely egész Nagy Románia földjén szétárad. Meghalunk, harcolunk. Erdélyt nem hagyjuk! Éljen a szabad Nagy Románia! Jellemző, hogy az Adevarul tudósítója felhívta a Vatra Romaneasca bukaresti fiókját, ahol semmit sem tudtak erről a nyilatkozatról. De valakik megírták és terjesztik mindenütt. /Simó Erzsébet: "Meghalunk, harcolunk?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./1993. március 10.Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatában az RMDSZ-en belüli frakciókról elmondta: "Nem lehet elvárni a több mint kétmilliós erdélyi magyarságtól, hogy egyformán gondolkodjék", a politikai irányzatok szerinti tagozódás nem mond ellent annak, hogy az RMDSZ kollektív érdekvédelmi szövetség. - Az egyes RMDSZ-frakciók által delegált szakértői munkacsoportnak kell kidolgozni az autonómia-elképzeléseket. - Tőkés László kijelentésével kapcsolatban Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem nyilatkozatot tett, hanem válaszolt egy újságíró kérdésére. "Fogalmazása valóban nem volt szerencsés..." "Tőkés László egy szóval sem állította, hogy Romániában szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik." A "szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondol: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel "bíztatják" a kisebbségieket arra, hogy máshol próbáljanak meg boldogulni, a cinikus sugalmazásról nem is beszélve." - Az RMDSZ-t szerte világon mindenütt elismerik a romániai magyarság törvényes képviselőjének, csak Románia nem. /Bokor András: Beszélgetés Markó Bélával. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./ Markó Béla a Háromszék munkatársának is nyilatkozott. Az RMDSZ-en belül számtalan elképzelés, áramlat, ideológia és többféle érdek is létezik. Ez természetes. "Az lenne természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSZ vezetőjének legfőbb kötelessége: felismerje, hogy a részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek." Az RMDSZ-nek "a lehető legegységesebbnek kell lennie akkor, amikor a romániai magyarság, az erdélyi közösség érdekeit képviselik a politika színterén." /Simó Erzsébet: A szövetségi elnök nyilatkozik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./1993. június 4.Május eleje óta Málnáson és Sepsibükszádon a rendőrség házkutatást tartott több házban és letartóztatott több embert. A megyei rendőrség parancsnoka, Magureanu Gheorghe ezredes csak jún. 3-án tájékozatta először a nyilvánosságot a letartóztatásokról: első és második világháborús fegyvereket találtak 18 személynél, közülük törvénytelen fegyvertartásért 9-en vannak előzetes letartóztatásban /közülük nyolcan Málnásról valók/. /Simó Erzsébet: Letartóztatási hullám Bükszádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4., (Simó): A megyei rendőrség sajtótájékoztatója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./ Egyiküket sem látogathatták meg a hozzátartozók, az ügyvéd sem, pedig van köztük olyan, akit máj. 11-én tartóztattak le. A detektívek és a rendőrök nem hajlandók felvilágosítást adni. A vadkárok rendkívül nagyok, a medvék, a vaddisznók a lakásokig bemerészkednek, letarolják a termést. A vadkárról tavaly Málnásról részletes dokumentációt juttattak el a megyei tanácshoz, válasz nem érkezett. Ezért tartanak sokan fegyvert. /Simó Erzsébet: Letartóztatási hullám két Olt menti faluban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./1993. június 17.Háromszéken a megyei és a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ szervezet között ellentét van. Az újságíró Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezte, átfogó válságjelenségről van szó vagy inkább Székelyföldön van probléma? Takács Csaba leszögezte, hogy a válság egyedülálló, más, szórványvidéken tapasztalható gondokkal nem hasonlítható össze. Takács Csaba szerint a háromszéki RMDSZ-vezetőknek élni kellett volna a lehetőségekkel, mozdulniuk kellett volna. Viták voltak arról, milyen akciókat kellett volna szervezni a prefektus-ügyben, milyen tiltakozás lett volna megfelelő. A különböző szintű testületek felelősséggel tartoznak egymással szemben. Az RMDSZ brassói kongresszusa után három olyan terület van, ahol országos elvárások szerint kell működnie az RMDSZ-nek: ez a kultúra, az oktatás és az önkormányzat. Nem lehet azt állítani, hogy valaki az RMDSZ-listán indult és semmi köz a szövetséghez. Az RMDSZ meghirdette az önrendelkezés elvét, ezt kell most tartalommal megtölteni. Folyik az önrendelkezési memorandum végleges formába öntésem mely a kulturális, oktatási és közigazgatási autonómiát határozza meg. Ezt majd az SZKT-nak kell jóváhagynia. /Simó Erzsébet: Válság-e a válság?(1). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16., (2). = jún. 17./1993. július 26.Júl. 26-án Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke Sepsiszentgyörgyön találkozott a Polgári Szövetség vezetőivel. Constantinescu szerint az RMDSZ kiválása a DK-ból tragikusan érintené az ellenzéket, mert az RMDSZ-nek nemzetiségi konfliktus-helyzetekben kiegyensúlyozó szerepe van. /Simó Erzsébet: Emil Constantinescu Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./1993. szeptember 26.Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./1993. december 8.A szenátorokkal, képviselőkkel való találkozókon sok szó esett a székelyföldi magyarság gondjairól. Magyari Lajos szenátor hangsúlyozta, hogy az elszegényedés és az elvándorlás a fenyegető veszedelem. Össze kell fogni, meg kell erősödni. /Simó Erzsébet: Szemtől szembe a választókkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./1995. november 29.Rab István, aki Ceausescu idejében Kovászna megye első titkára volt, a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában közölte Farkas Árpádhoz, a Háromszék főszerkesztőjéhez írt nyílt levelét, melyben védelmébe vette a Harmónia Alapítványt és visszautasította a személyét ért bíráló cikket, amely előzőleg a Háromszékben jelent meg, Simó Erzsébet tollából. Farkas Árpád Rab István levelének közreadása után válaszolt is. Emlékeztetett arra, hogy Rab István 1990-ben még magyarázkodott, mentegetőzött /A Háromszék 1990. márc. 2-10-e között hétrészes interjút közölt vele Robot voltam én is címmel/, most viszont már nyíltan támad. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./1996. július 26.A Háromszék munkatársa, Simó Erzsébet a megye prefektusát kérdezte a tanügyi botrányról, arról, a feltételezésről, hogy a tanügyminisztériumi ellenőrző csoport megállapításainak zömét a prefektus sugallatára fogalmazták meg. A prefektus elégedetlen mert 1993-ban kiadott egy rendeletet, hogy minden helységben létre kell hozni román iskolát. A színmagyar falvakban is, kérdezte Simó Erzsébet. Igen, az iskola létrehozása az állam kötelessége, akkor is, ha nincs egyetlen tanulója sem. A prefektus kifejtette, hogy néhány kisebbségi tanulóért viszont nem kell iskolát létrehozni: "Minden állam a hivatalos nyelven való oktatást köteles szavatolni." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./1998. január 13.A székelyudvarhelyi tanács a Cserehátra vonatkozó összes adatot, dokumentumot, levelet az internetre vitte. Az érdeklődők a https://udv.csoft.ro/cserehat. honlapon olvashatják a háromnyelvű tájékoztatást. Innen tudható meg, hogy az apácarend, amely a román sajtó előtt oly nyitott, a Magyar Hírlap /Budapest/ napilap munkatársait nem engedte be az épületbe. A kisegítő iskolának szánt épületet változatlanul nagyszámú rendőri erő védi, újabb teherautónyi szállítmányt hoztak. A világháló adta hírül, hogy több Nyugaton élő magyar angol nyelvű tiltakozó levelet intézett Emil Constantinescu elnökhöz, a levél eljut az amerikai elnökhöz is. /Simó Erzsébet: Cserehát a világhálón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./2001. március 26.Túljutott a Nastase-kabinet első száz napján. Egyre nő a be nem tartott ígéretek lajstroma, mégis nő a népszerűségük: Iliescuban 9 százalékkal, Adrian Nastaseban 12%-kal bíznak többen, mint a megválasztásuk utáni időszakban. Úgy látszik, hogy Nyugat-ellenes és baloldali nyilatkozataik népszerűek. Osztják az állásokat. Közben egymás után leváltják a magyar intézményvezetőket. Úgy néz ki, hogy az RMDSZ kezd beletörődni, ebbe, írta a Háromszék. Háromszéken Adrian Casunean-Vlad egy sajtótájékoztatón kijelentette, nem jó az arány Háromszéken az állami intézményekben. Igaz ugyan, hogy a vezetők 70 százaléka román, de az alkalmazottak több mint 60%-a még mindig magyar. /Simó Erzsébet: A konc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./2001. április 6.Jean Claude Perriset apostoli nuncius márc. 29-én érkezett Kovásznára. Másnap Kézdivásárhelyre látogatott. A latin nyelven celebrált misét rövid beszélgetés követte, majd az apostoli követ sajtótájékoztatót tartott Kézdivásárhelyen. A Romániában dúló negyven év kommunizmusát átvészelte az egyház, ez is bizonyíték a túlélésre. A magyarság is megünnepelte az 1000 éves történelmét, ami azt mutatja, hogy értékes szellemi javakat bír a jövendőre nézve is. Ezek az értékek garanciát képeznek arra, hogy van amivel belépni a III. évezredbe. A magyarok Szent István királyának a megkeresztelkedése jelentette az első lépést az európai homogenitás felé, a magyar nép kereszténnyé válása pedig a belépést jelentette az európai egységbe. /Kézdivásárhelyen az apostoli nuncius. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./ Jean Claude Perriset, a Szentszék bukaresti nunciusa Kovásznába látogatott. Egyértelművé vált, hogy a nunciatúra igen szoros kapcsolatban áll a iasi-i katolikus püspökséggel, bizonyára ugyanilyen a viszonya a bukaresti katolikus érsekséggel is. A nuncius úgy tudja, Moldvában mindössze hat csángó kérte a magyar misét. Ez jelzi: sem a csángók, sem az őket képviselő szövetség és alapítványok, sem az erdélyi magyar katolikus egyház nem tudta ezt a súlyos, kérdést jelentőségének megfelelő módon a Szentszék küldötte elé tárni. Emiatt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hat tagja Bukarestbe készül a nunciatúrára. Úgy tervezik, magukkal viszik azt a Pusztinán gyűjtött, több mint kétszáz aláírást, mely bizonyíték arra, hogy a falu római katolikus hívei közül igen sokan kérnek magyar misét, s viszik a magyar nyelvet tanulni vágyók aláírásait is, továbbá Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő asszonynak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez beterjesztett és ez év márc. 12-én Párizsban az ET kulturális bizottsága által megvitatott angol nyelvű jelentést. A finn képviselő asszony jelentésében felvázolta a csángók eredetét, történetét, leírta, hogy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, mely megőrizte archaikus anyanyelvét. Ez a népcsoport a román hatóságok nyomására asszimilálódni kezdett. Tytti Isohookana-Asunmaa kitért arra, hogy "a csángó falvak római katolikus templomaiban engedélyezni kellene a mise csángó nyelven történő celebrálását". Az Európa Tanács oktatási-kulturális bizottságának főtitkára, Joao Ary is járt a Csángóföldön, ahol nyilvánvalóvá vált: a hatóságok nem akarták engedni, hogy a magukat magyarnak valló csángókkal is találkozhassék. Ennek ellenére a portugál politikus végül is eljutott azokba a csángó falvakba is, ahol még élnek magyarok. Igaz, néhány héttel később már "ügyesebben" jártak el a helyi hatóságok: James Rosapepet, az Egyesült Államok nemrég távozott bukaresti nagykövetét sikerült úgy végigvezetniük a vidéken, hogy a magyarok közelébe sem kerülhetett, s ha emlékezetem nem csal, másfél évvel ezelőtt maga Jean Claude Perriset is arra járt, de épp csak találkozott a moldvai csángómagyarok szövetségének néhány tagjával. /Simó Erzsébet: Egy misét a csángók is megérdemelnének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./2001. október 16.Négytagú tanügyminisztériumi küldöttség érkezett okt. 15-én Sepsiszentgyörgyre, hogy a tanévkezdéskor szokásos alapellenőrzést kihasználva, a prefektúra embereivel, a főtanfelügyelő-helyettes Solomon Maria társaságában tankönyvkommandós feladatokat lásson el. A csapat másik része a Tanulók Klubjában végez ellenőrzést, illetve veszi számba az ott létező könyvállományt. Nyilvánvaló tehát, hogy a magyarországi eredetű, oktatási segédeszközként használt könyvek, munkafüzetek ügyét vizsgálják, azzal az egyelőre még be nem vallott szándékkal, hogy a főtanfelügyelőt, Keresztély Irmát mulasztáson kapják, és leváltsák. Okt. 10-i keltezéssel a szaktárcától 38 498. számot viselő átirat érkezett. A dokumentum kimondja: Az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy egyes iskolákban az oktatás folyamatában olyan tankönyveket, könyveket, más kiadványokat használnak, melyek Románia történelme és földrajza tekintetében, de egyéb tantárgyak esetében is más szemléletet tükröznek, és nem tartják tiszteletben az ország területén érvényes oktatási tanrendet. Felkérik az iskolákat, hogy az iskolai könyvtárakba ne iktassák be, ne használják és ne ajánlják az említett könyveket, kiadványokat, elektronikus oktatási segédanyagokat. A Constantin Dumitru tanügyminisztériumi főigazgató és George Corbu tanügyminisztériumi főigazgató-helyettes aláírásával és a tárca pecsétjével ellátott dokumentum utolsó bekezdése így szól: Amennyiben a fenti utasításokat nem tartják tiszteletben, kérjük, azonnal rendeljék el a szükséges törvényes intézkedéseket, és értesítsék a fennálló helyzetről a minisztériumot. - A meghirdetett szabad információáramlás korában nemcsak tankönyv-ellenőrzési kommandót állíttat fel Háromszéken a Nastase-kabinet, hanem az iskolai könyvtárakból is száműzni kívánja a hivatalos román állásponttal, szemlélettel nem egyező műveket. /Simó Erzsébet: Minisztériumi tankönyvkommandó és könyvtártisztogatók Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./2001. október 17.A Kovászna megyében folyó tankönyvháború és az iskolai könyvtárak tisztogatására vonatkozó tanügyminisztériumi rendelet utasításainak életbe ültetése 1989 előtti hangulatot keltenek az oktatásban dolgozókban. Márton Árpád képviselő okt. 16-án felkereste Ecaterina Andronescu tanügyminisztert és tájékoztatta a megyében kialakult helyzetről. A képviselő ígéretet kapott, hogy a tárca nem sieti el a döntést. A jelenlegi tankönyvháború és könyvtártisztogatás ellentmond a Románia által is elfogadott bécsi és koppenhágai konferencia záródokumentumainak, sérti az információ szabad áramlására vonatkozó alapvető emberi jogot, jelentette ki Márton Árpád. A Románia által is elfogadott említett nemzetközi dokumentumok tételesen biztosítják a könyvtári gyűjtemények nyitottságához való jogot is. A Tanügyminisztérium iskolai könyvtárakra átirata megsérti azt az európai jogrendet is, melyet Románia elfogadni készül, egyenesen Ceausescu diktatúrájának szellemét idézi. Feltételezhető, hogy ez a kormánypárt egyes köreinek érdeke, vagy a titkosszolgálatok igyekeznek bizonyítani létüket. Közben szemmel láthatóan mindkét csoport azon munkálkodik, hogy szétverje az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést, mely nem felhőtlen, hisz jó egy éve olyan kirekesztősdi folyik, melynek során jeles magyar személyiségeket váltanak le vezető funkciókból. Kemény centralizálási folyamat tanúi lehetünk, állapította meg a képviselő. /Simó Erzsébet: Összehangolt megyeellenes hajsza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./ 1989 után ezrével érkeztek Romániába a különböző magyarországi kiadók könyvei. A a magyarországi tankönyvek romániai használatával kapcsolatos gondok azóta sem oldódtak meg. Kovászna megyében például - főtanfelügyelői engedéllyel érkeztek adományként azok a magyarországi tankönyvek, amelyek most a tanügyminisztériumi inkvizíciós akciójának főszereplői. Közismert, hogy a Kovászna megyei románok legismertebb ügyvéd-szószólója már jónéhány éve ügyködik azon, hogy a régi kormány utolsó le nem váltott főtanfelügyelőjét, Keresztély Irmát menesszék. A nagy kérdés az: mennyire veszik majd komolyan az inkvizítorok a "kivizsgálást". Azaz: találnak-e valami olyan "tiltott jelenséget" a Székelyföldön, ami eddig /Szabó Csaba: Irredenta könyvkereső akció. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2001. november 6.Nagyok a gondok a magyar tankönyvek körül. Az elemi és általános oktatásban, ahol a tanügyi törvény értelmében az államnak kell ingyen biztosítania a könyveket, Kovászna megye például mintegy 20%-kal kevesebbet kapott az igényelt mennyiségnél, ezért van eset, hogy 2-3 tanulónak jut egy könyv. A középiskolákban sokkal rosszabb a helyzet. A könyveket a szülőknek kellene megvásárolniuk, de sok könyv hiányzik, fizika, kémia, algebra stb. könyveket azok a IX-XI. osztályos gyermekek, kiket az új kerettanterv szerint oktatnak, még nem láttak. Minderről dr. Murvai László, az Oktatási és Kutatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője nyilatkozott. Az állami tankönyvkiadó 1993-ig tartotta meg központosított szerepét, amely a kisebbségi tankönyvkiadás szempontjából így, utólag ítélve ,,hasznos"-nak bizonyult. 1994-ben kezdtek megjelenni az alternatív tankönyvek Romániában, világbanki támogatással. Két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kisebbségek alternatív tankönyveinek a gondolatával is megbarátkozzék a minisztérium vezetősége. 1997-től a Világbanktól jelentős segítséget nyújtott a kisebbségi alternatív könyvek kiadására is. 1997-2000 között az alternatív tankönyvekből két-három cím jelent meg magyar és német nyelven. - Az I-VIII. osztályos tanulók ingyenes tankönyvellátási kötelezettségének az állam a magyar és a német nyelvű iskolák esetében eleget tesz. - Azonban magyar középiskolába jelenleg kb. 25 000 tanuló jár Romániában, azaz IX-XII.-ben évfolyamonként kb. 6250. A középiskolás osztályok kb. 15 profillal működnek, ahová tankönyvet kellene juttatni. Ez ráfizetést jelent a kiadóknak, ezért nem vállalják. Egy román nyelvű tankönyv 50 000 lejbe kerül, a néhány száz példányban megjelenő magyar tankönyv ára 500 000 lej lenne. Az állam csak úgy tehetne eleget annak a kötelezettségének, hogy a középiskolákban is biztosítja az oktatáshoz szükséges tankönyveket, ha hozzáférhető árú könyvet rendelne meg, vagyis támogatná a középiskolák számára készülő, ráfizetéses magyar nyelvű tankönyveket. Az állam azonban ezt nem teszi meg. 1993 óta beadványokat adtak be ez ügyben, de eredménytelenül. Az új kormányhoz intézett első beadványban szintén ezt kérték, jelezték, hogy a magyar és a német kisebbség nem rendelkezik középiskolai tankönyvekkel. A kormány válasza: nincs pénz arra, hogy többszörös áron biztosítson nemzetiségi tankönyvet. /Simó Erzsébet: Tanulj, gyermek, na de miből. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./2002. január 8.Verestóy Attila szenátor nagy mértékben hasonult a bukaresti erkölcshöz. A helyi tévében újrasugárzott beszélgetésben Verestóy tagadta, hogy üzleti ügyekben összefolyna a kormánypárti politikusokkal. Verestóy RMDSZ-szenátor egy román tévéműsorban arról értekezett, hogy Orbán Viktor nem őt, hanem Székelyudvarhely független polgármesterét szereti, hogy az RMDSZ-ben belső harcok dúlnak, s ellenlábasaikat támogatja a Fidesz, és nem hihető, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül Viorel Hrebenciuc-kal a két párt koalíciós együttműködéséről tárgyalt. Nyílt titok, hogy Verestóynak Hrebenciuc testi-lelki jó barátja, s már az előzőt megelőző ciklus alatt több ízben írt a román sajtó arról, hogy a román korrupció mértékegységének tartott Hrebenciuc egyik üzlettársa Verestóy. Verestóy Hungastro nevet viselő cégének helyi igazgatója dr. Gheorghe Tatu demokrata párti politikus, ami nemcsak azt jelzi, hogy Verestóy a demokratáknak is elkötelezett, s egy jó állást (20 millió havi fixet) az ő emberüknek ad, hanem azt is, hogy az RMDSZ-es üzletember-politikus ugyanúgy románt helyez vezető funkcióba magáncégeinél is, mint a kormány, melynek miniszterelnök-helyettesi posztjáról álmodozik. Az sem használt Verestóy amúgy sem makulátlan hírének-nevének, amit sógora a csíki megyei önkormányzat vezetőivel egyetértésben a Hargita Népe ellen kifundált, s nem vált dicsőségére ez a mostani, félfasiszta román médiának adott interjú sem. /Simó Erzsébet: Az "ártalmatlan" szenátor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./2002. január 14.A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarországon a szocialisták és a szabaddemokraták korbácsolták fel az indulatokat, Romániában meg Adrian Nastase tudatta a prefektusokkal, hogy státus-kormánybizottságot alakítanak. Nastase utasította prefektusait, ne engedélyezzék olyan irodák létrehozását, melyek nyilvántartásba veszik a magyar igazolványért folyamodókat. Adrian Casunean-Vlad, a kormánypárt Kovászna megyei vezetője jan. 12-én a helyi rádióban már azzal fenyegetőzött, majd megmutatja ő, nem létesítenek itt sem ajánló-, sem közvetítő irodákat. Nastase szerint "a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a román—magyar egyetértési nyilatkozatot". Budapestről dec. 22-én győzelmi mámorban úszva érkezett haza. Hívei több ízben is kijelentették, sikerült akaratát rákényszerítenie Orbán Viktorra. Lehet, egyszerűen csak szószegésre készül a román fél. Rutindolog ez náluk, nyolcvan éve gyakorolják. /Simó Erzsébet: Szószegés vagy legénykedés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./2002. április 11.Markó Béla ápr. 8-án, a magyarországi parlamenti választások első fordulójának eredménye tudatában, igen melegen gratulált a győztes szocialistáknak és eszdéeszeseknek, s ama reményének adott hangot, hogy az itt is szocialista, ott is várhatóan szocialista hatalom igen eredményesen fog majd együtt munkálkodni. Ez hazai magyar körökben igen vegyes, mérhető ellenérzést váltott ki. Markó nyilatkozata felháborította az erdélyi magyarok igen jelentős részét, a szövetség elnöke azonnal lecsatlakozott a Kovács?Medgyessy?Kuncze-trióhoz. Markó részéről az első fordulós győzelem lelkes köszöntése több volt, mint bűn, szögezte le Simó Erzsébet. Lehet, hogy két hét múlva valóban szocialista?szabaddemokrata kormány veszi kezébe Magyarország sorsának intézését, de ez nem menti Markót, nyilakozatát az RMDSZ csúcsvezetésének opportunizmusaként értékelik, s annak jeleként, hogy nyilvánvaló, jobban szót értenek Kovács Lászlóval vagy Medgyessy Péterrel, vagy Kuncze Gáborral, s mit sem érdekli őket, hogy az erdélyi magyarság zöme ezt másként gondolja. ? A határon túl rekedt magyarság hatalmas kudarcként éli meg az esetleges kormányváltást, Magyarország balra fordulását. /Simó Erzsébet: Fölösleges nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./2002. április 13.A magyar nemzet egészének sorsáért felelősséget érző háromszékiekhez intézett felhívást több háromszéki értelmiségi. Ápr. 21-én, a múlt század békediktátumai után tízmilliós lakosságúra zsugorodott Magyarország, amely az új évezred egyik legnagyobb próbatétele előtt áll: otthon tartózkodó állampogárainak dönteniük kell, hogy az országgyűlési választások második fordulójában az otthonteremtés és a társadalomépítés, az egyéni és közösségi boldogulás milyen útját jelöljék ki maguknak. De nem csak ezt kell eldönteniük. A nyolcmilliónyi, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárnak határoznia kell arról is, hogy a Kárpát-medencében, a mai Magyarország határain kívül élő, és a nagyvilágban szétszóródott nemzetrészeket és csoportokat milyen gazdasági, kulturális és érzelmi szálak, az együvé tartozás és az azonosságtudat milyen kötelékei kapcsolhatják majd az anyaország szerepkörének a betöltésére hivatott Magyar Köztársasághoz. A most lezáruló négyéves választási ciklusban a magyar nép belső erőfeszítései, gazdasági, kulturális teljesítménye, polgári többségű országgyűlése és nemzeti elkötelezettségű kormánya révén az európai országokhoz viszonyítva kiemelkedő, önnön korábbi állapotához képest kiváló teljesítményt mutathat föl, a volt kommunista országok közül állampolgárainak anyagiakban és szellemiekben a legtöbbet tudta nyújtani, s a határokon kívül élő nemzettársak gondjai egy részének felvállalásával mindannyiunk által érzékelhető, az összmagyarság Trianon utáni történetében előzmények nélküli nemzeti összefogást eredményezett. Önmagunkat áltatnók, ha nem érzékelnők, és nem adnók egymás tudtára: a magyar ország- és nemzetépítés eddigi útja és esélyei veszélybe kerültek. A választóknak voksukkal kell eldönteniük, hogy tízmilliomod-magukkal összezárkózva kívánnak-e a nemzetfogyás aláhajló útján tévelyegni, vagy virtuálisan és a gyakorlatban is a nemzeti erők egészét egybefogva óhajtanak maguknak az új Európában, nemzeti önazonosságukat is megőrizve, helyet teremteni. Ápr. 21-én dől el, hogy a szomszédos vagy velünk együtt élő népekhez hasonlóan, és ezekkel békességben élve, a határokat átjárhatóvá téve lélekben egységes nemzetként próbálnak/próbálunk-e évezredünk új kihívásai között is helytállni, vagy mint oldott kéve hullunk szét. Történelmi determináltság és a múlt századi kataklizmák következménye, hogy a mai Magyar Köztársaság állampolgárai között alig van olyan, akinek ne lennének a határokon átívelő családi, rokoni, baráti kötődései. Írjanak, üzenjenek magyarországi nemzettársaiknak, vegyenek részt az ápr. 21-i választásokon, és vigyenek magukkal ismeretségi körükből legalább egy olyan személyt, aki felelősséget érez a polgári Magyarország sorsának alakulásáért. A nemzet egészének sorsáért mi is felelősek vagyunk. A mai Magyarországhoz ne csak támogatásért folyamodjunk, hanem segítsük is bizakodóvá tenni a bizonytalankodókat. A mai kommunikációs feltételek lehetőséget nyújtanak, hogy a hátralévő bő hét alatt kapcsolatot teremtsünk rokonainkkal és barátainkkal, és figyelmeztessük egymást legelemibb, de legszentebb kötelességünkről, amelyet egyik történelmi imánk így fogalmaz meg: (...) ,,Magyarországról, édes hazánkról, / ne feledkezzél meg, szegény magyarokról".Balogh Attila, a Mikes Kelemen Líceum igazgatóhelyettese, Beder Tibor tanár, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Benkő Levente újságíró, Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője, Gazda Zoltán színész, önkormányzati képviselő, a Sepsi Reform Egyesület elnöke, Incze Sándor lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, Kónya Ádám szakíró, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, Kovács István, a Romániai Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Krizsovánszky Szidónia színművész, Márkó Imre közíró, szakorvos, Nagy Gábor tanár, a Szent György Alapítvány kuratórium tagja, Nemes Levente, a serpsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke, Pethő István, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Simó Erzsébet újságíró, Sylvester Lajos, újságíró, a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület elnöke, dr. Szőts Dániel nyugalmazott igazgató-főorvos, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnöke, dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő, Tulit Attila, a T3 Könyvkiadó igazgatója, városi önkormányzati képviselő, Váry O. Péter újságíró. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./2002. június 22.A felek aláírták a Kovászna megyére vonatkozó protokollumot. "A legfontosabb a megye gazdasági élete, a szociális és vagyoni kérdések megoldása. Ezért kezdtük el a tárgyalásokat, ezért tartottuk fontosnak a mindkét felet kötelező egyezség megszületését" – hangsúlyozta az aláírást követően Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke. Megegyeztünk, hogy a két hattagú tárgyalócsoport minden hétfőn reggel összeül és elemezni fogja a megoldott, illetve a megoldásra váró kérdéseket. Demeter János megyei tanácselnök szerint a protokollum részben jó, ám nem tud orvoslást megelőlegezni az ezután következőkre. Az intézményvezetők kinevezését a fővárosban ellenőrzik, és csak az RMDSZ beleegyezése után válthatnak le vagy nevezhetnek ki valakit vezető tisztségbe. Megegyeztek az intézményvezetők cseréjéről is. A másik sokat vitatott kérdésről, Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltásáról vagy maradásáról Adrian Casunean-Vlad nyilatkozott. A tanév végéig elnapolták elmozdítását, jövőjéről a nyáron, a minden bizonnyal Bálványoson sorra kerülő találkozón döntenek majd. /Farkas Réka: Aláírták a háromszéki megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ A kormánypárt, az SZDP helyi szervezetének elnöke, Adrian Vlad-Casunean és Horia Grama prefektus minden alattomos cselekedetéhez sikerül cinkostársat találni a kormány tagjai között. E támogatással elemi jogsértéseket követtek el. Elég a prefektúráról eltűnt kétnyelvű feliratokra vagy a nemtelen eszközökkel véghezvitt vezetőcserékre utalni. Az egészségbiztosító pénztár élén az SZDP embere három hónap eltelte után sem igazodik el az intézmény dolgaiban. Mindemellett döbbenetes adat, hogy az idén érettségizők közül mindössze 57 százalék a magyar, illetve magyar iskolában végzett fiatal. /Simó Erzsébet: Az új helyzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./2002. július 23.A kormánypárt néhány olyan jelzést adott le, mely megtörni látszik az RMDSZ és az SZDP mindeddig harmonikusnak tetsző kapcsolatát. A kormányfő a kedvezménytörvény befagyasztását kérte, a nyárádszeredai magyar ifjúsági találkozón a propagandaminiszter, Vasile Dancu a kisebbségek, köztük a romániai magyarok telhetetlenségéről, mindig újabb és újabb igényeiről értekezett. Politológusok szerint a kormánypárt lépésváltását az okozza, hogy a közvélemény-kutatások szerint a román lakosság, elsősorban az erdélyiek igen jelentős hányadában visszatetszést keltett a SZDP-RMDSZ-együttműködés. A kormánypárt is véres szájú nacionalistákkal van tele, akik ha enyhül a pártvezetés fegyelmező nyomása, bármikor az ellenkezőjét is mondják annak, amit korábban hangoztattak. Bízni tehát a nemzeti kérdés kiszámított és távlatos román kezelésében aligha lehet. Kár, hogy ennek dacára, s mindezek tudatában az RMDSZ nyakig merült a kompromisszumokkal terhes kapcsolatba. /Simó Erzsébet: Józanító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./2002. október 8.Elkeserítő a Székely Mikó Református Kollégium körül hónapok óta tartó botrányt. - Sok köztünk a megalkuvó és gyáva, a szerencselovag, az opportunista, a rossz értelemben vett karrierista, a mániákus feljelentő, a magamutogató - fakadt ki Simó Erzsébet. Vannak, akik a történelmi egyházakat kompromittálják, ősi jussukat kétségbe vonják. Több mint 1500 egyházi ingatlant követelnek vissza a történelmi magyar egyházak. Közülük egy a Mikó. A múlt héten a kormány - ígérete dacára - ismét elhalasztotta a végrehajtási utasítások napirendre tűzését. Ebben az összefüggésben az, ami a Mikóban történt, az több volt, mint bűn. Hiba volt. "Nem kell az az egyház, mely az iskolának, diáknak, pedagógusnak tartást adott, mely a diktatúra éveiben utolsó mentsvár volt. Mi kell nekünk? Mohács? Már az sem elég." /Simó Erzsébet: Mohács kell nekünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./2002. november 19.Tizedik alkalommal szervezi meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület nov. 19-23. között. A rendezvény Baróton, Olaszteleken, Nagyajtán, Vargyason Erdőfülén és Nagybaconban zajlik. Baróton Simó Erzsébet sepsiszentgyörgyi textilművész kiállítását nyitják meg, Szilágyi Domokos-est lesz. Olaszteleken Benkő Levente tart előadást az 1944-es internálásokról, Dénes István geológus pedig a barlangok világáról. /X. Erdővidéki Közművelődési Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./2002. november 26.Makovecz Imre villámlátogatásra indult Erdélyben, hogy megtekintse az általa tervezett épületeket /Kolozsváron Dónáth úti református templomot, a csíkszeredait, a vargyasit, Szászrégenben a már elkészült református templom mellé tervezett házat és Sepsiszentgyörgyön a ravatalozót. Sepsiszentgyörgyön Incze Sándor esperes társaságában mentek a ravatalozóhoz. Csatlós Huba építész vállalta a munkát. Makovecz elégedett az elvégzett munkával /még nincs kész/. Az organikus építészet 1991-es velencei biennáléjára kiadott katalógusban maga és tanítványai építőművészetéről megfogalmazott, hitvallása: "Mi hiszünk az élő építészetben, ebben a világfölfogásban. Hiszünk abban, hogy a természettel, az ősökkel, a sok ezer éves jelekkel, az állatokkal és növényekkel és a magunk természetével együtt, homogén módon együtt kell élnünk. Hiszünk abban, hogy ez az építészet az, amelyik képes átmenteni bennünket egy olyan időszakadékon, egy olyan mesterségesen kialakított emlékezetvesztés korszakán, amelyben egy Gólemhez hasonló informatikai és technológiai rendszeren keresztül az emberiséggel elfeledtetné ősi misztériumait, eredetét és célját. Mi azért vagyunk, hogy ez ne következzék be." - Azért jövök ide építeni, mert ez a megmaradásunk esélye, lehetősége. Dolgozni kell, építeni, hogy megmaradhassunk - fejtette ki mostani útján. /Simó Erzsébet: Akit elsőnek ravataloznak itt fel, meg van élve. Makovecz Imrével Szentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./2003. január 17.Az RMDSZ VII. kongresszusára a kártyákat már jó előre leosztották. Egy szűk csoport fogja folytatni a hatalomgyakorlást, melynek eddigi tevékenységét inkább sikertelenségek sorozata, mint eredményesség kíséri, állapította meg Simó Erzsébet. Az RMDSZ partnere, a kormányzó párt folytatta a Romániára jellemző központosító folyamatot, megtépázta hatalmas pénzbüntetések kilátásba helyezésével a sajtó viszonylagosnak mondható szabadságát, szabotálja a múlttal való szembenézés egyetlen intézményének, a szekusdossziékat felülvizsgáló bizottságnak a tevékenységét. Az erdélyi magyar fiatalok tömegesen hagyják el az országot, a műemlékek fokozatosan pusztulnak. Az RNDSZ belső ellenzéke igen gyenge, s az értelmiség, az írástudók véleményt sem mondanak. Az RMDSZ vezetői pozícióik megtartására törekednek. A két miniszterelnök meghívása az önfeladás olyan foka, mely már tragikus. /Simó Erzsébet: Új év - régi rend. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
